Autó a városban
Elindult egy autó, sötét már a város
A rádióban zümmög egy régi slágergyáros
Négyen ülnek ott benn, tétován haladnak,
Angyal száll talán fenn, kívül tán halottak
Eltévedtek csúnyán, nem tudják, hol járnak
Hallanak egy hangot: vége van a nyárnak
Nézik a képernyőt, négyen ordibálják
Hogy nem jók, hogy nem jók a GPS koordináták
Messze menni innen, mind a négyen várják,
De nem jók, de nem jók a GPS koordináták
Mintha nem is lenne más világ, mint nemrég
Ugyanúgy remélnek, ugyanaz az emlék
Kimúlnak a fények, a rádióban csend lesz
Kívül belül sötét, fény a fényből elvesz
Nem tudják csak sejtik: rossz vége lesz ennek
Rájuk ül a bánat, befelé figyelnek
Nézik a képernyőt, szinte félve mondják,
Hogy nem jók, hogy nem jók a GPS koordináták
Messze menni innen, mind a négyen várják,
De nem jók, de nem jók a GPS koordináták
Mindegy már hol járnak, Perzsia vagy Théba,
Múzeum körút, vagy fenn a sztratoszféra
Elindult egy autó, sötét már a város,
Régi slágert penget az utolsó gitáros
Nézik a képernyőt, elhalón mormolják,
Hogy nem jók, hogy nem jók a GPS koordináták
Legyen vége ennek, mind a négyen várják,
De nem jók, de nem jók a GPS koordináták
Elindult egy autó, sötét már a város,
Régi slágert penget az utolsó gitáros
Zene: Alagi János
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Mintha volna
Mintha volna valami
Valamit már
Hallani kéne
Valamit már
Mondani kéne
Nézni az égre
Mintha volna alkony
Mintha volna fénye
Nem beszélve másról
Mintha volna
Kezdete vége
Azután mintha
Innen most úgy tűnik
Az át meg a vissza
Kimondhatatlan
Mintha volna
Mintha volna valaki
Valakit már
Érteni kéne
Valakit már
Szeretni kéne
Nézni szemébe
Mintha volna lélek
Mintha volna fénye
Nem beszélve másról
Mintha volna
Remegő teste
Azután mintha
Lélektől lélekig
Madárkalitka
Kinyithatatlan
Mintha volna
Mintha volna valahol
Lent egy ajtó
Bemenni végre
Hangtalan szó
Valami mozgás
Felfele vinne
Mintha volna aztán
Még sok-sok ajtó
Nem beszélve másról
Mintha volna
Néhány angyal
Legfelső szféra
Az utolsó pedig
Minden hiába
A lenti ajtó
Mintha volna
Zene: Alagi János, Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Holnaptól
Holnaptól azt hiszem, hogy megváltozom
Nem lesz már a tegnapból nem lesz semmi nyom
Szétszórom a szavakat, hadd vigye a szél
S hallgatom, hallgatom, a holnap mit beszél
Morajló, fénypiszkos, bűzös városok
Hetérák, bűnözők, boldog koldusok
Talán most nem nehéz lentről jönni fel
A legbelső falakon ott van már a jel
Elmúlt már a tél
Más lett a szó és más az élet
Nincs már több remény
Mióta elvesztettem végleg
Kis vidéki ház
Sokat kallódó tiszta vágyak
Hol van már a láz
A dallamok már nem oly lágyak
Kell nagyon, kell nagyon már a változás
Holnaptól az életem más lesz nem vitás
Értem én, mi történt, de mára ez kevés
Lassú volt, majd megölt a boldog erjedés
A tegnapból, ami van, mára épp elég
A létezés túl kemény, ha felső lángon ég
Néhányan mondták már, hogy jónak lenni jó
Talán még, azt hiszem, megérint a szó
Holnaptól új világ, újabb emberek
Álomból ébredés, újra fent leszek
Holnaptól azt hiszem, hogy megváltozom
Nem lesz már a tegnapból nem lesz semmi nyom
Nemrég jártam ott
Ahol még összeért a lélek
Kis ledér kokott
Szép lassan elfogyott a lényeg
Nem fúj már a szél
A gyártelepen ahol jártunk
Nem jön már Adél
Nem lesz már többé közös álmunk
Hosszú éjszakák
Ott hagytam a vágyam Adélnál
Talán ha változom
Visszahozom
Zene: Alagi János, Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Underdog
Az iskolában régen, a nyolcadik B-ben
Egy lány sem lett a tiéd.
Olvastad a könyvet, a Sherlock Holmesok győztek
De a sátán kutyái közben haraptak beléd
Dáriusra tettél, mindent elvesztettél
Nem volt túl jó a zsoké.
Váltott a rendszer, és néhány régi ember
Megmutatta neked, hogy semmi sem oké
Most még a mélység, nem vársz csodát
De Ariadné szövi már hosszú fonalát
Jó nagyot estél, de így legalább
A földön fekve meghallod Winnetou lovát
Netes társkereső, fent van ott sok nő
A rúzsukban ott a magány.
Rossz buszra szálltál, jobb időkre vártál
A nődet meg elvitte egy kültelki vagány
A félidő null-egy, mégis van remény
Negyvenöt perc elég lesz, hogy csodákat tegyél.
Kettőt bevágtál, a címlapokon jártál
Talán nem fúj már a szembeszél
Most még a mélység, nem vársz csodát,
De Ariadné szövi már hosszú fonalát
Jó nagyot estél, de így legalább
A földön fekve meghallod Winnetou lovát
Zene: Alagi János
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Régi dal
Hol van már a régi nyár, és hol van már a dzsesz
Mikor Ritchie Blackmor még a gitárt nyúzta feszt
Woodstokban, mikor Jimmy Hendrix vad szólója szólt
És amikor ránk fogták a töltött szex pisztolyt
Régi zene gomolyog úgy, mint füst a víz felett
Háromszázér’ adta a nepper a legújabb lemezt
Házibulin csutkára csavart Tesla magnó szól
Járnak a fejek, szédít az ütem, zeng a rock and roll
Fenn az égen lebeg még egy öreg Zeppelin
Felszállni már nem tud rá a Dion a Celine
Madonna épp vonaglik és új férfit kíván
Nyálas ficsúr rímet mímel, s nyávog a Viván
Régi zene gomolyog úgy, mint füst a víz felett
Háromszázér’ adta a nepper a legújabb lemezt
Házibulin csutkára csavart Tesla magnó szól
Járnak a fejek, szédít az ütem, zeng a rock and roll
Régi zene gomolyog úgy, mint füst a víz felett
Háromszázér’ adta a nepper a legújabb lemezt
Házibulin csutkára csavart Tesla magnó szól
Hallom, ahogy a szalagot húzza:
mindig, mindig, mindig, mindig rock and roll
Zene: Alagi János
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Balogh Endre balladája
Szénre várt ott minden ház,
Bemondtam, hogy ulti negyvenszáz
TEFU és VOLÁN, sok-sok éjszakán
S várt reám a Centrum Áruház
Szívlapáttal kiszórtuk
A jattot szépen zsebre csúsztattuk
Nem volt még magány, s a kocsma sörszagán
Éreztük a lejárt holnapunk
Lassan ment a négy húszas
Hétfő Zugló, péntek Székkutas
Volt Kőbányai, néha Kinizsi
Haver volt az összes vasutas
Ez lesz itt az élet, ez a kerete
Repülnek az évek, jó Balogh Endre
Sohasem figyeltem én a világtrendre
Azt hittem, hogy végig jó lesz majd a rendje
Üresedtek a zsebek
Gyűltek már a sörös üvegek
Változó világ, megszűnt már a párt
Iskolába ment már a gyerek
Nem voltam már otthon úr
Az asszony szép csendesen félrekúr
Vidámparki gép, sohasem elég
Nyelte a pénzt irgalmatlanul
Érszűkület, üszkös láb
Azt hittem, hogy ez a netovább
Randevú presszó, mély depresszió
Láb nélkül most hogy lépjek tovább
Ez lesz itt az élet, ez a kerete
Repülnek az évek, jó Balogh Endre
Sohasem figyeltem én a világtrendre
Azt hittem, hogy végig jó lesz majd a rendje
Batthyány tér az otthonom
A járdán van hely, tíz éve lakom
Jöttek szoc. mukik, mondták a tutit
A nyugdíjamat rögtön eliszom
Ellopták a jó ruhát
Túléltem sok hideg éjszakát
Kannás itt a bor, nem kell jó modor
Nem hallják a szívem panaszát
A Szent Jánosban lenni jó
Matracágy és külső folyosó
Jönnek emberek, senki sem szeret
Odakint már esni kezd a hó
Ez lesz itt az élet, ez a kerete
Repülnek az évek, jó Balogh Endre
Sohasem figyeltem én a világtrendre
Azt hittem, hogy végig jó lesz majd a rendje
Hát ez lett itt az élet, ez a kerete
Nem gurul a tolókocsi kereke
Sohasem figyeltem én a világtrendre
Lettem hát néhai……Balogh Endre
Zene: Alagi János, Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Lassan
Két megálló a Lehel Csarnok
Csirke far-hát, csak negyed kiló
Zúg a tévé, benne hírek
Holnap jön már a nyugdíjat hozó
Vagyunk itten téli ember
Hagyunk itt lenn sok helyet neked
Végre vége a hosszú napnak
A szürke hólé a járdákon reked
Lassan múlik, mindjárt vége,
S felragyog az ég sötétje
Százas boltba menni holnap
Langyosodnak a radiátorok
Honthy Hanna a lágy kenyérrel
Menj a francba, jól becsaptatok
Vár a Cézár, ő is éhes
Jól fog esni a karfiolleves
Lassan múlik, mindjárt vége
Visszanézni már nem érdemes
Lassan múlik, mindjárt vége,
S felragyog az ég sötétje
Zene: Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Sztalker
in memoriam Andrej Tarkovszkij
Nem mentem el, nem mentem végül
Tudtam, nem kell nekem
Átkozott hely, átkozott Zóna
Elveszi életem
Sínpárok közt, pocsolyák mentén
Páncélvonat mögött
Farkaskutyák és démonok nézik
lustán a lágy ködöt
A sztalker megmutat majd egy kis szobát
Teljesül ott minden álom és vágy
Eltűnt az idő
Csendes a táj
Nincs már több erő
Az alkony leszáll
Elindult három, azt hitték, ott majd
Közelebb lesz a lét
Hogy majd a Zóna elűzi végleg
rosszkedvük telét
Nehéz volt menni, lassan haladtak
Túl magas lett az ár
Enged a Zóna, ott álltak végül
A vágy-szoba nyitva áll
A sztalker megmutatta hát a szobát
Teljesül ott minden álom és vágy
Eltűnt az idő
Csendes a táj
Nincs már több erő
Az alkony leszáll
A sztalker tudta csak, hogy minden megáll
Százat elhozott, és mind egyre vár
Egy se nézte meg, nem tudni mért
De jönnek még sokan a semmiért
Eltűnt az idő
Csendes a táj
Nincs már több erő
Az alkony leszáll
Zene: Alagi János, Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Matrix online
Az állomás
Csak személyvonat állt meg ott
Nézte a romos templomot
Harangzúgás lebeg
Redőnyök
Résein szálló finom por
Pohárban fénylő vörösbor
Kívülről tudja már. Nem számít hogy
Mikor volt
Tegnap, vagy széles sávon
Vagy ez már a holnapi álom
Nézi tovább, és most megnyomja az entert
Átutal
Egy másik bankba egy életet
Nagyon nem érti, hogy lehet
És egyre mondja, hogy: nem akarok élni, nem bírom tovább
Megjött a válasz, írták, hogy Sírius a kód
Nincs többé házad, nincsen már többé fenn a Hold
Kell még egy érzés, bal klikk, és kétszer jobb egér
Ott ahol most vagy a történet lassan véget ér
Pénteken
Már a szombatot nézi meg
Aztán jönnek a régiek
Mikor még gyerek volt
Most bemegy
Magába tölt vagy száz gigát
Kikerül két rendszerhibát
De nem veszi észre, hogy elrontott egy
Opciót
Odavan már a lélek
Halványan égnek a fények
Egyre sötétebb lesz. Csöngetnek az ajtón
Kinyitja
Vendéget hoz az éjszaka
Az ajtóban ott áll önmaga
És az is mondja, hogy: nem akarok élni, nem bírom tovább
Megjött a válasz, írták, hogy Sírius a kód
Nincs többé házad, nincsen már többé fenn a Hold
Kell még egy érzés, bal klikk, és kétszer jobb egér
Ott ahol most vagy a történet lassan véget ér
Körülnéz
Sehol egy jó kijárat
Csak nehogy egy rövidzárlat
Elvigye őket, hol tegnap az elemzők
Előre
Beárazták a holnapot
Kérdésünk volna, jó napot:
Mondják meg végre, hogy lehet kiszállni, mi ez az egész?
Megjött a válasz, írták, hogy Sírius a kód
Nincs többé házad, nincsen már többé fenn a Hold
Kell még egy érzés, bal klikk, és kétszer jobb egér
Ott ahol most vagy a történet lassan véget ér
Zene: Alagi János, Vígh János
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Talán
Talán a koldus mély sebe,
Talán egy szélről belőtt labda,
Talán a cseppkőbarlang csendje,
De az is lehet, hogy talán egy átmulatott éjszaka
Sohasem tudtam, mitől döglik a légy,
És azt sem, hogy százkilencvenhatnak gyöke tizennégy
De érezni jó kezed puha lágy melegét,
És tudni az élet végét és elejét
Vártam az alkonyi fényeket,
Amikor a tájjal és a világgal bármi lehet
Vártam, hogy egyszer majd visszajön a másik
És dúdoltam sokszor, hogy szeretni bolondulásig
Sohasem tudtam, mitől döglik a légy,
És azt sem, hogy százkilencvenhatnak gyöke tizennégy
De érezni jó kezed puha lágy melegét,
És tudni az élet végét és elejét
Talán egy régi halk zene,
Talán a ruletten a zéró spiel
Talán a diktatúrák rendje
De az is lehet, hogy talán a Golgotán az üres sír
Sohasem tudtam, mitől döglik a légy,
És azt sem, hogy százkilencvenhatnak gyöke tizennégy
De érezni jó kezed puha lágy melegét,
És tudni az élet végét és elejét
Zene: Alagi János, Pogány Péter
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Havannában havazik
Végigmentél a romokon
Ezerszer talán, de sehol semmi
A tengerparti homokon
A szélhordta fémet nem lehet megenni
A szűk vackodban odalenn
A tartalékok erősen fogyóban
Egyformán messze van már a menny
És amikor úsztál egy folyóban
Kicsit sok itt a nitrogén
És vegyül már a szén-dioxid
Nem mondod rég, hogy te meg én
És felülre került a tudatalattid
Havannában havazik
New York már az óceán alatt van
Nem látni el a Napig
Nem repülnek többé V alakban
A fejlődés mégsem nő az égig
A reményen kívül már semmi sincsen
Azt hitték, hogy nyerhetnek végig
De full housera pókert húz az Isten
Nincs már dél és nincsen észak
A jéggel együtt lecsúsztak középre
Beköszöntött a világévszak
A PC gyárak utolsó terméke
Egyenletes a csend és homály
Tudsz figyelni minden rezdülésre
A járatokban valaki jár
Megörülsz, hogy még sincs itt a vége
Nem ment meg és nem véd meg már
Se Bruce Willis, se Arnold Swarzenegger
Abban bízhatsz, hogy akit láttál
Mad Max volt, vagy a vízöntő ember
Havannában havazik
New York már az óceán alatt van
Nem látni el a Napig
Nem repülnek többé V alakban
A fejlődés mégsem nő az égig
A reményen kívül már semmi sincsen
Azt hitték, hogy nyerhetnek végig
De full housera pókert húz az Isten
Zene: Alagi János, Bayerle Pál
Dalszöveg: Kocsis Mihály
Bovaryné 2000
Sohasem volt még ilyen jó az életem
Új varázs, tűztitok, vár a szerelem
Fontos, hogy sokan mondják, jó nő vagyok én
Lágy rezgés, hív a zóna, ó az erogé
Vágyaim szárnyalóak, testem lázban ég
Férjem már lapáton van, útban volt már rég
Nem főzött, nem mosott fel, hosszú a lista
Pont olyan, mint sok férfi: hímsoviniszta
Mára már könnyű lett, a világ halad
Neked még nem sikerült, Madame Bovary
Morajlik a rianás már a jég alatt
De nekem még megmaradt a szabad akarat
Nincs időm a gyerekekre, kell nagyon a pénz
Felnőnek úgy, mint mások, nekem is nehéz
Nyitva van az én szívem, nyitva van a szám
Aki most szeret engem, bejöhet hozzám
Másra már nem jut idő, néha egy mozi
Sorban áll, jegyet vesz rám néhány jó pasi
Szenzitív nő vagyok én, nem afféle ork
Nekem most nagyon bejön a Szex és New York
Mára már könnyű lett, a világ halad
Neked még nem sikerült, Madame Bovary
Morajlik a rianás már a jég alatt
De nekem még megmaradt a szabad akarat
Alakom csinosítja a gimnasztika
Az élettől jár nekem még egy hasplasztika
Magamat összerakni nem kis feladat
Az önmegvalósítás remekül halad
Mást én már nem akarok, csak az életem
Legyen már boldogabb, mint eddig volt nekem
Sokat kell hazudozni, belejöttem már
Másnak és magamnak is, nincsen már határ
Álmatlan éjszakákon sokszor agyalok
Mi célom van itt éppen, és hogy ki vagyok
Megtudni máshol ezt ma nem nagyon lehet
A Csernus Imrénél már kész a felelet
Mára már könnyű lett, a világ halad
Neked még nem sikerült, Madame Bovary
Morajlik a rianás már a jég alatt
De nekem még megmaradt a szabad akarat
Zene: Alagi János, Alagi Szilárd, Bayerle Pál, Fekete Zoltán
Dalszöveg: Kocsis Mihály
És az megvan?
És az megvan, amikor reggel a szemedbe nézett
És az megvan, amikor teába öntöd a mézet
Amikor sajtos a strandon a lángos
Amikor hőségben izzad a város
Amikor kettőnknek jutott csak egy csikk
Amikor bombáznak folyton az amcsik
Amikor Nándika bömbölt a gangon
Amikor nem tudsz elmenni egy hangon
Amikor először fogtad a mellét
Amikor mondták, hogy téves a mellék
És az megvan, amikor harminckilenc négy a lázad
És az megvan, amikor tiltott és bűnös a vágyad
Amilyen a lépésed, amilyen a combod
Ahogyan az r betűt kedvesen kimondod
Olyan lesz a járásom, olyan lesz a vágyam
Olyan lesz a bőr alatt végigfutó áram
Amilyen az illatod, amilyen a bőröd
Ahogyan a morzsákat tenyeredbe söpröd
Az marad, csak az marad, az lesz majd a béred
Van a Földön szerelem, mondod ezt vagy kérded?
És az megvan, amikor nevettél, bár nem volt vicces
És az megvan, amikor hatalmas gólt lőtt a Lisztes
Amikor zálogba került az ékszer
Amikor ugyanúgy hibázol négyszer
Amikor cipőtalp roppan a hóban
Amikor Beatles szólt a rádióban
Amikor rázta a csörgőt és mászott
Amikor vágtad a fonott kalácsot
Amikor unják már egymást a testek
Amikor pozitívak már a tesztek
És az megvan, amikor mindenki tudta, hogy csalnak
És az megvan, amikor rájöttél vége a dalnak
Amilyen az illatod, amilyen a bőröd
Ahogyan a morzsákat tenyeredbe söpröd
Az marad, csak az marad, az lesz majd a béred
Van a Földön szerelem, mondod ezt vagy kérded?
Zene: Alagi János
Dalszöveg: Kocsis Mihály
